Hadházy Ákos ellenzéki képviselő is megkapta, idézzük: “a Farkas Flóriánt kimentő gyalázatos határozatot, amelyben már egyetlen szó sincs Farkas Flóriánról”.
Mint írta, hét év „nyomozás” után vádemelés nélkül lezárta a NAV a „Híd a munka világába” program vizsgálatát.
Szerinte a lényeget ez a tény el is mondja – illetve mindennél többet mond a magyar “igazságszolgáltatás” és a legfelső szintről szervezett korrupció közötti viszonyról.
Ám a határozat néhány részletéről még fontosnak tartotta beszámolni, illetve néhány megjegyzést tenni az ügy kapcsán.
Ezt írta:
“- Korábban beszámoltam róla, hogy az általam megismert kihallgatási jegyzőkönyvek szerint a nyomozók egyszer sem kérdeztek rá Farkas Flórián esetleges szerepére a 110 tanúnál. A most megkapott lezáró határozatban sem merül fel egyetlen egyszer sem a szerepe.
– Pedig a határozat szerint a projekt „külsős” menedzserei (többek között a második gyanúsított) leginkább azzal védekeztek, hogy a PROJEKT LEGTÖBB LÉNYEGES DÖNTÉSÉT NEM ŐK, HANEM A ROMA ÖNKORMÁNYZATBAN HOZTÁK MEG.
– A „nyomozás” a rengeteg kamu szerződésből csak néhány tételt (az ingatlanvásárlásokat – köztük a teljesen használhatatlan, lepusztult ingatlanokét– , a soha nem használt méregdrága számítástechnikai rendszereket, a bútorokat, egy soha, semmit nem dolgozó személy kifizetését és a Roma Nemzetiségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat egy szerződését) vizsgált.
Az 1,6 milliárd elvert forintból csak kb. 500 millió forint sorsával foglalkoztak, a többire rá sem néztek. Nem bolygatták például a havi 500 ezer forintért bérelt, használt Opel Corsákat sem. Az autókról annyit ír a határozat, hogy azt a „mentorok” használták és végül nem fizették ki őket, tehát nem volt ott semmi látnivaló.
– A „nyomozás” során meggyanúsítottak néhány embert, az ORÖ volt vezető tisztségviselőjét, két projektmenedzsert és a fent említett, vicces nevű szervezet, az RNKFMI két vezetőjét. De aztán gyorsan meg is szüntették az eljárást, mert elfogadták a védekezésüket, hogy a) ők nem akartak semmi rosszat, ők tényleg meg akarták valósítani a projektet b) a döntések nagy részét nem ők, hanem az ORÖ vezetői hozták.
– Arról a határozat nem szólt, hogy ha a nyomozók elfogadják az utóbbi védekezést, akkor miért nem hallgatták meg az ORÖ vezetőit, elsősorban Farkas Flóriánt? (érdekes módon az OLAF-nak ez eszébe jutott).
– Arról sincs szó a határozatban, hogy miközben eltűnt 1,6 milliárd forint, a nyomozók számítógépeket, e-maileket vizsgáltak volna át, telefonokat hallgattak volna le.
– Felmerülhet a kérdés, hogy ebben az esetben nem lehetne-e kipróbálni a kormány által az EU-nak az Európai Ügyészség helyett felajánlott vádkikényszerítés intézményét. Ezzel kapcsolatba pár felvetéssel élt, amit a posztjában lehet elolvasni.
